katona

Köszöntjük Kulka Jánost a Katona társulatában!

János jelenleg A nép ellensége című előadásban játszik, ősztől több előadásban látható lesz.

A Katona József Színház két alapító tagja május 10-én vadonatúj Szép Ernő-esttel jelentkezik: Szacsvay László önálló estjét Benedek Miklós rendezi. A bemutató előtti napokban kérdeztük őket a készülő előadásról.

A színházak túléléséről a gazdasági válságban és a piaci szemlélet, valamint innováció szerepéről a kultúrában kérdeztük Mattyasovszky Bencét, a Katona adminisztratív igazgatóját.

Nemrégiben Görögországban egy, a Mitos21 európai színházi szervezet által is szervezett nemzetközi konferencián adtál elő, amely központi témája a fenntarthatóság és a kultúra kapcsolata volt. Mit takar ez? Mi volt az előadásod témája?

A konferencia résztvevői és előadói arra kerestek válaszokat, hogy miként jelennek meg a fenntartható fejlődés elvei a kulturális intézmények működésében, működtetésében elsősorban az Európai Unióban. A fenntartható fejlődés ugyanis nemcsak a környezetvédelem, az energiaforrások felhasználása tekintetében találkozhat a kulturális területtel, hanem az egyes intézmények közösségépítő és kultúrateremtő tevékenysége is rendkívül meghatározó szerepet képviselhet. Rajtam kívül Magyarországot Inkei Péter képviselte, aki ismertette az Unió jogi szabályozásában a kultúra és fenntarthatóság kapcsolatát. Az én előadásomban a kulturális menedzsment témakörében kifejezetten a válságmenedzsment és a fenntarthatóság kapcsolatáról beszéltem, azokról a megoldásokról, amelyeket mi a Katonában sikerrel alkalmaztunk a működésünk megújítása során.

Esztert az április végén bemutatott Mártírokról kérdeztük. Szerinte van valamennyi dogma-film az előadásban, érdemes és muszáj kommunikálni a konfliktusainkat, az egyházi ének pedig teljesen új tapasztalatot jelentett számára.

A Mártírokban játszott karaktered hogy viszonyul a valláshoz?

Erika Rothként, a tanárnőként a darabban a rációt testesítem meg, én vagyok az ellenpontja a Tasnádi Bence által játszott fanatizmusnak. Andrisék (Dömötör András, az előadás rendezője) sokáig halogatták azt a kérdést, hogy Mártír vagy Mártírok legyen az előadás címe, mert a német nyelvből való fordítás mindkét lehetőséget meghagyja. Azért döntöttek végül a Mártíroknál, mert nem egy szereplőnek a sorsát akarták végigkövetni és azt hangsúlyozni, hanem ebben az előadásban szinte mindenki mártírrá válik. Máshonnan indít a két szereplő, Benjamin a fanatizmusból indít, én a fordított utat járom be, a jól felépített világom omlik össze. Fontos kiemelni, hogy nem csak mi ketten válunk mártírrá, hanem a maga módján szinte mindenki.

A Gondnokság című színházi sitcom epizódjait 2011 októbere óta követhetjük nyomon a fővárosi Katona József Színház társulatának előadásában. Különlegessége, hogy a részeket nem csak élőben lehet megtekinteni, hanem a youtube videómegosztó portálon is. A sorozat alaptörténete nem hétköznapi: hét gondnok feladata megtalálni az ősapát és az ősanyát, akik nászából megszületik majd a magyar király. Az első évad befejezése után sem volt megállás, a történet folytatódik, 2012 októberétől már a második évad részeit kísérhetjük figyelemmel. A sorozat másik különlegessége (azon kívül, hogy színházban játszódik), hogy epizódonként mindössze másfél napnyi próba áll a színészek rendelkezésére, így improvizációs képességeik fontos szerephez jutnak. Ez a feladat - mint kiderült - nem könnyű, de nem is lehetetlen.

Szerző: Nagy Szilvia
Szállj, szállj sólyom szárnyán...
kulter.hu

A Gondnokság műfajilag meghatározott: színházi sitcom. A televízióban rendkívül sok szituációs komédia van műsoron. Van olyan, amelyiket figyelemmel kíséritek?

Dömötör András: Nem igazán. Van tévékészülékem, de azon csak DVD-ket nézek. A 24 című sorozatnak láttam két évadát, de ezzel is nagyon furcsán kerültem kapcsolatba: hospitáltam egy német színházi előadásban, a rendezőnek ez a sorozat volt a kedvence, és levetített részleteket a színészeknek. Így kezdtem el én is nézni. Tehát önszántamból nem néztem sorozatot. Ez alól két kivétel van, de azokat ilyen értelemben nem is tartom hagyományos sorozatoknak: a Twin Peaks, még kamaszkoromból, a másik pedig Lars von Trier A Birodalom című sorozata. Ezek fontosak számomra, de nem tartom őket szappanoperáknak. Gyermekkoromban - nem folyamatosan, de - néha néztem Szomszédokat.

A nép ellenségének főszerepében Fekete Ernő a társadalom által kirekesztett figurát alakít. Csodálatos párharcot folytat a bátyját játszó Kulka Jánossal, az előadás azonban nem erről szól.

Szereted Ibsent?

Persze. Nagyon jó szerző. Okos és nagyon ügyes: szép lassan "behúzza" a nézőket, rabjai leszünk a történeteinek. Ravasz, kegyetlen írói fogás, hogy amikor belépünk egy Ibsen-darab első felvonásába, ott mindenki mosolyog, de már akkor is érezzük, hogy nagyon nagy baj lesz. A Vadkacsában az élethazugságok, a ki nem mondott dolgok, a felnőttek bűnei miatt sodródik a halál felé egy ártatlan élet; A nép ellensége társadalmi kérdéseket boncolgat. A mi előadásunk Magyarországhoz és Magyarországról szól, 2013-ban. Ez dolga is ennek a színháznak. De ha nem Magyarországon élnénk 2013-ban, akkor engem érdekelne egy zavarba ejtőbb olvasat is: Stockmann doktornak igaza van, de ő is hibás - a polgármester azt mondja az első felvonásban, hogy beszéljük meg, de Stockmann nem beszéli meg, hanem kitereget, publikál. Csodálatos párharc zajlik a két testvér között, két komoly vélemény ütközik.

Kulka János most először dolgozik a Katonában, A nép ellensége című bemutatóban alakítja a várost vezető polgármestert. Szerinte Ibsen most is ugyanannyira él és aktuális, mint másfél évszázada, s a médiában nem tudjuk megkerülni a minket körülvevő eszköztelen, meggyőző hazudozást.

Hogy érzed magad a Katonában?

Olyan az egész, mint egy hazatalálás. Természetes, magától értetődő a Zsámbéki Gáborral való munka; nagyon jó élmény. Ismerős. Kaposváron is így dolgoztunk. Nem szorongva jövök a próbára, inspirál, hogy Zsámbékit érdekli, amit mutatni próbálok neki, és nagyon örülök, ha ez találkozik az ő elképzelésével. A Katonába is, Zsámbéki Gáborhoz is nagyon szívesen jöttem. A szereptől függetlenül.

Veiszer Alinda a legendás Három nővér előadásról kérdezte a címszereplőket.

"Ha van még jelentése annak a szónak, hogy katartikus, ne féljünk kimondani: ez a Három nővér-előadás bizonnyal az. Izzó, kegyetlenül őszinte színészettel perel az elveszett emberi beteljesülésért." (Mészáros Tamás)

Ónodi Eszter és Jordán Adél éppen a Musik, musikk, musique egy előadására készül. A huszas-harmincas évek látványos sminkjeit és frizuráit felidéző produkció alapos előkészítést igényel, és a szereplők előadás közben is többször teljes átváltozáson mennek át.