Október 16-án volt a Peter Weiss Marat/Sade című művét feldolgozó M/S (Jean-Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása, a charentoni elmegyógyintézet színjátszó csoportjának előadásában, De Sade úr irányítása alatt) előadás bemutatója a Kamrában. A rendezőt, Dömötör Andrást a mű aktualitásáról, a diktatórikus rendszerekről és a lehetséges magyar történelmi párhuzamról kérdeztem.

Miért ezt a darabot választottad és miért tartod aktuálisnak?

Radnai Annamária dramaturg ajánlata volt eredetileg, és nagyon fontosnak éreztem, hogy megcsináljuk. Ez a darab mindig aktuális lesz, amíg olyan államok léteznek, ahol akár egyetlen ember is kirekesztettnek érzi magát. Nem mi vagyunk az államért, ez leplezett zsarnokság. A törvények, a közmegegyezés eszközeinek kisajátítása létező technika, és nálunk most olyan erejű tendencia ez, hogy a kérdés nem is elméleti, hanem az életünkről van szó. A rendszerváltás kudarcáról konkrétan és az elviselhetetlen közönyről.
 

Miért egy metrókocsi a díszlet?

Erre majd az előadás fog válaszolni, és érdemes lesz jobban megvizsgálni a díszletet.

Mit vettél alapul az előkészületeknél: a könyvet vagy esetleg a filmet?

A filmet láttam, mást nem. De ilyen jellegű inspiráció nincs az előadás mögött. A fordítást átdolgoztuk kicsit, de Peter Weiss darabját játsszuk. Térey János vadonatúj dalszövegeit használjuk, amihez Kákonyi Árpád és Matkó Tamás írtak fantasztikus új zenét.

Színház a színházban – hogyan képzelted el ennek a felállásnak a megvalósítását még a kezdetekkor és menet közben mennyire változtattál a koncepciódon?

Nem változott az elképzelésem, nyilván részletek módosultak, ami természetes. Úgy gondoltam kezdettől fogva, hogy nem kell egy valódi elmegyógyintézetet mutatni, a darab minden szintjén működjön stilizáció. Nem akartam az elmegyógyintézetek bizarr és hatásos romantikáját. Számomra ez ma enyhítené a kérdések erejét. A színház a színházban helyzettel törődik az előadás, majd meglátjuk, hogyan.
 

Mit gondolsz, mi ma az igazi forradalom: saját magunk vagy a társadalom megváltoztatása?

Általános válasz nincs. Itt ma a társadalomnak kell változnia elsősorban, de természetesen az egyénnek is. Célom, hogy a szomszéddal jóban legyek, ez a demokrácia lényege. Meg kell találni, tanulni, teremteni az egyensúlyt. És egy működő társadalom folyamatosan képes integrálni a különböző kisebbségeket közben. Ne higgyünk annak, aki az ellenkezőjét állítja.

Csikós Kornélia